A párizsi városháza egyik illetékese szerint négy fegyveres legalább 87 embert lőtt agyon a Bataclan rendezvényteremben tartott rockkoncerten. Terrorelhárítók feltehetően megostromolták az épületet, mire a fegyveresek felrobbantották a testükre erősített robbanó öveket, végül sikerült kimenekíteni számos pánikba esett túlélőt.
A nevének elhallgatását kérő városházi illetékes szerint mintegy negyven ember halt meg öt más merényletben a párizsi régióban. A Párizs északi részén, Saint-Denis-ben lévő Stade de France stadionban elkövetett - feltehetően kettős robbantás - idején, amelyen a francia elnök és a német külügyminiszter is ott volt a német-francia baráti mérkőzés nézői között -, mintegy kétszáz ember sérült meg.
A párizsi főügyész szerint fegyveresek összesen öt helyszínen nyitottak szinte egyidejűleg tüzet népszerű belvárosi kávéházak ellen.
A reggeli értesülések szerint a merénylők azonosítása DNS-minták alapján folyamatban van. Állampolgárságuk egyelőre nem ismert, szemtanúk szerint többen közülük franciául kiabáltak.
A Bataclan rendezvényteremben a négy merénylő közül három felrobbantotta magát, egy merénylőt a rendőrök öltek meg. A további négy merénylő közül egy az utcán, három a stadion közelében robbantotta fel magát.
Az összehangolt támadást azután követték el, hogy Franciaország, az Iszlám Állam (IÁ) szélsőséges iszlamista csoport elleni szíriai légicsapásokat végrehajtó, Egyesült Államok vezette nemzetközi szövetség egyik alapító tagja magas terrorellenes riasztási fokozatot vezetett be a hónap végén Párizsban kezdődő ENSZ-klímakonferencia előtt.
Francois Molins párizsi főügyész korábban az közölte: az áldozatok száma legalább 120. Szóvivője szerint nyolc támadó is meghalt, heten a testükre szerelt pokolgéppel robbantották fel magukat a különböző helyszíneken, egy támadót a rendőrség lőtt agyon.
Miután kimenekítették a stadionból, a robbantások közeléből, Francois Hollande szükségállapotot rendelt el - az elsőt a második világháború vége óta, és bejelentette, hogy lezárják az országhatárokat.
Bezárták a párizsi metróállomásokat, elrendelték az iskolák, egyetemek és középületek szombati zárva tartását. Egyes vasúti és légi járatok azonban várhatóan továbbra is közlekednek.
"Ez iszonyat" - mondta a szemmel láthatón megdöbbent elnök éjféli televíziós beszédében, mielőtt részt vett a rendkívüli kormányülésen. Később meglátogatta a legvéresebb merénylet helyszínét, a Bataclan rendezvénytermet, és "könyörtelen" harcot ígért a terrorizmus ellen. Az elnök rendkívüli biztonsági értekezletet hívott össze szombat reggelre.
Valamennyi mentőszolgálatot mozgósították, minden rendőrt visszahívtak szabadságukról, 1500 katonát vezényeltek erősítésül a párizsi régióba, és a kórházak is megerősített személyzettel dolgoznak a sebesültek ellátásán. Az ügyészség szóvivője nem tudta megmondani, hogy szabadon vannak-e még támadók. A francia rendőrség jelenleg az elkövetők esetleges tettestársai után nyomoz.
Egyelőre nem tudni, kik követték el a támadást, ismeretlen az állampolgárságuk, az indítékaik, sőt a pontos számuk is. A gyanú az Iszlám Államra esik, amely dühös Franciaországra az ellene Szíriában végrehajtott légicsapások miatt, s amely a Charlie Hebdo szatirikus hetilap elleni januári és több franciaországi zsidó célpont elleni korábbi merényleteket elkövette.
Dzsihadisták azonnal a merényletek után az elkövetőket dicsőítették a Twitter mikroblog portálon, és bírálták az IÁ elleni francia katonai műveleteket.
A francia hatóságokat különösön aggasztja a Szíriába utazott több száz francia iszlamista radikális, aki erőszakos cselekményekre kiképezve tért vissza Franciaországba.
Egyelőre nem tudni, ki áll a péntek éjjeli erőszakcselekmények mögött, de a gyanúsítottak listáján nyilvánvalóan az Iszlám Állam áll az első helyen - mondta Brian Michael Jenkins biztonsági szakértő, a washingtoni RAND Corporation agytröszt elnökének tanácsadója.